Ím, elérkezett az a pillanat is, mikor egyik olvasónk read-only üzemmódból read & write-ra váltott. És bátran jelentkezett, és írt máris egy remek posztot, melyen holnap legeltethetitek szemeiteket. Addig pedig olvassátok el Jause rövid, ám önkritikától sem mentes bemutatkozását:

"Előre bocsátom: a gyerekruhákhoz szakmailag semmi közöm. Sőt, attól igen messzire dolgozgatok, mondjuk úgy, hogy viselem a köztisztet. Most éppen Bécsben. Lányos anyuka lévén viszont elért egy csúnya betegség: gyerekruha-függővé váltam. Férjem egyre nagyobb aggodalommal figyelte, hogy a neten már megint ruhákat nézek a gyereknek, akinek a szekrényéből amúgy egy egész bölcsis csoport fel tudna öltözni. No meg persze, "csak úgy" legelek...

Már egy ideje érzem, hogy lesz valami közöm a gyerekruhákhoz, de saját vállalkozáshoz túl nyuszi vagyok, a divathoz nem szakértek, rajzolni sem tudok (legfeljebb cicát), úgyhogy ennyiben maradtam magammal. Gyerekruhákról blogolni viszont úgy érzem, kellő alibit jelent a család felé, és talán a birtoklási vágyamat is csökkenti. Szóval ez amolyan öngyógyító terápia, ami remélem, az olvasóknak sem fog fájni."

Örömmel értesítek Mindenkit, hogy jelen blog - nyilván méltán, és nem érdemtelenül –, véres küzdelemben, de végül egy jókora babakobaknyi előnnyel elnyerte az addict blog által alapított Superblog díjat (nem egyetlenként, de a legtöbb kategóriában, úgymint trend, divat, design, gyerek, baba, mama, miegyéb).

A tegnapi poszt után ismét egy francia gyerekruhamárkát mutatunk be. Ezúttal a Marèse kínálatából szemezgetünk. Akárcsak a Catimini esetében, itt is hangsúlyosak a kiváló minőségű alapanyagok és a színek. Ám a Marèse ruhái inkább az urbanista vonalat követik, egyszerűbb, de azért kellően bolondos, olykor buggyant szabásvonalak, kevesebb díszítés, rátét jellemzi őket. A harisnyák pedig egyenesen halálosak!

Sajnálatos módon, itthon maximum a turkálók kínálatában találkozhatunk vele, de ha netán egy ilyen kincs akad a kezünkbe, feltétlen vigyük haza. Olyan darabot nyerünk vele, ami akár három gyereket is remekül kiszolgál, s közben folyamatos dicséretnek lesz kitéve a gyermekek ruhatára!

Még több kép a hajtás után.

Vannak olyan ruhamárkák, amikben nem lehet csalódni. Vannak olyanok, amelyekbe beleszeret az ember. És vannak olyanok, amelyek mindkettőt tudják egyszerre. Ilyen márka a Catimini. 

Csodás színek, kiváló minőség, eklektikus összkép, és csupa-csupa olyan darab egyetlen kollekcióban, amit szívesen látnék a gyerek szekrényében – hiszen itthon is kapható -, ha nem lenne méregdrága. Sajnos az, de ettől még nem szeretem kevésbé. Hiába, ezek a franciák, tudják, mitől döglik a légy!

Kedves kitartó Olvasóink!

Örömmel értesítelek Benneteket, hogy jövő hét hétfőn, azaz december első napjával ismét jönnek a posztok! Sok szépséggel, furcsasággal, praktikus és haszontalan dologgal.

Sőt, ha minden jól megy, a jövőben még több játékkal!

Köszönöm a sok kedves jókívánságot, bár még lábadozom, de már jobban vagyok.

És ha már üzenet, akkor egyben egy felhívást is közzéteszek: VENDÉGBLOGGEREK KERESTETNEK!

Ha van kedved a Gyerektrenden viszontlátni saját agyszüleményedet a témához kapcsolódóan, jelentkezz, írj, visíts!

Phillip Lim 2005-ben robbant be a divatvilágba első, nagysikerű kollekciójával. Az elmúlt három év alatt elérte, hogy ruháit és kiegészítőit már 250 boltban és 26 országban lehet megvásárolni. Az idei évben beindította vállalkozásának gyermekruha vonalát is, ami a téli kollekciót elnézegetve, bizony kapós lesz. Annak ellenére is, hogy csak egy bizonyos réteg tudja megfizetni. Mondjuk, simán el tudom képzelni, hogy a Jolie-Pitt gyerekek vagy Cruise-ék Suri-ja majd ezekben feszít a mama-papa mellett.

Egyetlen darab puha bőrből készülnek az All about HEIDI kiscipői. Az ausztrál lábravalók kifejezetten a járni tanuló korosztály számára készültek, nagy előnyük pedig az, hogy tökéletesen alkalmazkodnak az apró tappancsokhoz, hiszen szélességük elől és a bokarésznél is állítható.

 

Nem hiszek a mesékben, sem a csodákban, a csók hatására királyfivá változó, elvarázsolt békákban sem. De abban igen, hogy kicsiny bolygónkon még vannak olyan emberek, akiket nemcsak az anyagiak mozgatnak, hanem esetleg nagyobb, nemesebb célok is.

Ilyen emberek dolgozhatnak a Toms Shoes-nál is. A cég ugyanis minden egyes eladott cipő után egy pár cipőt a rászoruló gyerekeknek ad. Vagyis azzal, hogy veszel egy cipőt a saját gyereked lábára, ráadsz egy párat egy másik gyerekre Afrikában vagy Argentínában. 2006-ban még csak 10 000 pár cipőt tudtak adni az argentín gyerekekre, és 50 000-ret a dél-afrikai rászorulókra, de 2008-ban a célkitűzés már az, hogy összesen 200 000 párat osszanak szét a világ szegényebb felén.

Szerintem szép elképzelés. No, persze, mondhatjátok azt is, hogy naiv vagyok, de nem hiszem.

 

A dán Smafolk cég gyerekruhái igazából pont olyanok, mint amiben mi csúszkáltunk télvíz idején gyerekkorunkban. A színek, a minták, sőt, még a szabás is azt az érát idézi. Nemcsak helyesek a cuccok, de kifejezetten praktikusak is: ott van például az űrhajós-sapka, ami nemcsak a fejet, hanem a fület és a nyakat is védi a hidegtől – hú, mekkora szó volt egy ilyen annak idején -, és emellett még kifordíthatók is.

Vagy ott vannak a nosztalgiát idéző almával diszített dzsekik, amelyek télen jó melegen tartanak, de tavasszal-ősszel elég lecippzározni az ujjukat, és máris remek mellényként funkcionálnak.