Ím, elérkezett az a pillanat is, mikor egyik olvasónk read-only üzemmódból read & write-ra váltott. És bátran jelentkezett, és írt máris egy remek posztot, melyen holnap legeltethetitek szemeiteket. Addig pedig olvassátok el Jause rövid, ám önkritikától sem mentes bemutatkozását:

"Előre bocsátom: a gyerekruhákhoz szakmailag semmi közöm. Sőt, attól igen messzire dolgozgatok, mondjuk úgy, hogy viselem a köztisztet. Most éppen Bécsben. Lányos anyuka lévén viszont elért egy csúnya betegség: gyerekruha-függővé váltam. Férjem egyre nagyobb aggodalommal figyelte, hogy a neten már megint ruhákat nézek a gyereknek, akinek a szekrényéből amúgy egy egész bölcsis csoport fel tudna öltözni. No meg persze, "csak úgy" legelek...

Már egy ideje érzem, hogy lesz valami közöm a gyerekruhákhoz, de saját vállalkozáshoz túl nyuszi vagyok, a divathoz nem szakértek, rajzolni sem tudok (legfeljebb cicát), úgyhogy ennyiben maradtam magammal. Gyerekruhákról blogolni viszont úgy érzem, kellő alibit jelent a család felé, és talán a birtoklási vágyamat is csökkenti. Szóval ez amolyan öngyógyító terápia, ami remélem, az olvasóknak sem fog fájni."