Bizony, igencsak benne járunk már a farsangi szezonban. Vízkereszt után, mikor lebontottuk a karácsonyfát, elkezdődött a tavaszvárás időszaka, amelyet gyakran jellemez az álarcosbál. Gyermekeink egyik kedvenc ünnepe ez, mikor magukra ölthetnek valami olyan szerepet, ami az év többi részében egyértelműen nem lehet az övék. Nálunk ilyenkor lepik el a bölcsődei-óvodai csoportokat és az iskolai osztályokat a boszorkányok, hercegnők, szellemek és egyéb mesés, mitológiai vagy hétköznapi lények.
Szülőként ilyenkor ismét választás elé kerülünk. Mit tegyünk? Álljunk sorba valamelyik kölcsönző ajtajánál és vegyünk ki egy profi, ám valószínűleg elcsépelt darabot? Netán vásároljuk meg a kölök jelmezét valamelyik hipermarketben, nem bánva, hogy nem fogja a cucc jelentős mértékben túlélni a bulit és azt sem, hogy gyermekünk másik nyolc katica, királylány társaságában fog farsangolni? Vagy vegyük a fáradtságot, és álljunk neki otthon megkreálni azt a fránya jelmezt?
Személy szerint mindenképp arra buzdítanám szülőtársaimat, hogy éljenek a legutóbbi verzióval. Nemcsak azért, mert így igazán ötletes és egyedi ruhát készíthetnek a gyereknek – bár van ennél jobb kikapcsolódás, mint agyalni, ügyeskedni, kínlódni, és utána csodálni a végeredményt? -, hanem azért is, mert a gyereket-párocskát is bele lehet vonni a folyamatba, így családépítő tréningnek sem utolsó.
Az első lépés mindig legyen a gyerekkel való egyeztetés: vagy döntse el, mi szeretne lenni – figyelem, ehhez kell több türelem, mire a gyerek elhatározza magát… -, vagy ajánljunk fel néhány variációt, és válasszon azokból.
A második lépés a jelmez megtervezése: nem muszáj papírra, ha nagyjából vizuális aggyal rendelkezünk, elég lesz fejben is.
A harmadik lépés az alapanyagok és egyéb kellékek beszerzése. Ne feledjük: felhasználhatunk bármit egy jelmezhez: textilt, papírt, fémet, fát, régi játékot, ruhát. Varrótudományra sem feltétlenül kell hirtelen szert tenni, hiszen van már textilragasztó is a világon, vagy egy sima ragasztópisztoly is megteszi.
Negyedik lépésként vágjunk bele! Még időben, hogy ne az utolsó pillanatban szembesüljünk azzal, ha netán rossz lett a méret, valami még erősítést kíván, stb. A kivitelezésnél adjunk a gyereknek és párunknak is feladatot: szabjanak, ragasszanak, vagy csak kritizáljanak.
Ötödik lépésként ne feledjük, a jelmezt teljessé tehetjük egy kevés – ügyes-ügyetlen, a lényeg nem ezen van – arcfestéssel, körömfestéssel, hajszobrászkodással. Utóbbi kettő különösen hasznos lehet az állatjelmezeknél: hajból remek fülek lesznek, a körmök meg ugye átlényegülhetnek karmokká is adott esetben. Évente egy alkalommal bármelyik gyereknek megengedhető ez a luxus, még a fiúknak is!
Hatodik lépésként irány a helyszín, öltöztessük fel a gyereket, majd arassuk le a dicséreteket!
És álljon itt néhány fotó ötletadóként fiúknak-lányoknak vegyesen, szigorúan otthon készített jelmezekből. Kellemes készülődést mindenkinek!
Egy dobókocka kartonból. A nátha nem tartozék.
Kalóz, nagyon zord. Én egyedül a rövidnadrággal kezdtem volna még valamit.
Mária és a kis Jézus. Minimál befektetés, és garantált siker.
A bősz tigris. Régi cuccokból reciklálva, szőrös farokkal, vicsorral.
Kleopátra sk fej és nyakdísszel.
Kedvencem: nem kell hozzá sok minden! Mehemed, kit alaposan felrúgtak a tehenek.
Mehemedről még egy, és a háttérben ott kavar a Nagy Ho-ho-horgász:
Talán új faj a gombák népes családjában, de baromi ötletes: a megszeppent galóca.
Tavirózsa és élet a tóban: zsebkendő-rózsákkal, krepp-papír hullámokkal, régi forgómobil halakkal.
Viking, őrültjó és korhű, sk sisakkal:
Végül még egy: a tűz. Dróttal erősített, ragasztott textillángnyelvek (sajnos a drótok gyengének bizonyultak, valószínűleg felfelé kellett volna állniuk).
Nektek milyen ötleteitek vannak? Érdemes gondolkodni, fotózni, mert nyereményjáték vár rátok!
Küldjétek el nekünk saját készítésű jelmezeitek fotóját 2009. február 13., péntek éjfélig. A beküldött fotókat közzétesszük, majd a látogatók szavazatai alapján eredményt egyvalaki megnyeri a Csimota Kiadó egyik papírszínházát, a Békakirályt! (Az illusztráció evidens módon nem a Békakirály, de ugyanúgy papírszínház, ilyesmire tessék gondolni!)
Utolsó kommentek