Hogy miért szerethetjük az origamit? Több dolog miatt is. Például azért, mert fejleszti a térérzékünket. Hogy a kölökét is? Pláne. Aztán azért is, mert sikerélményt ad, ha valami igazán bonyolult dolgot sikerül meghajtogatnunk. Jómagam persze - szerény kézügyességemet tekintetbe véve - az egyszerűbb hajtogatások közben és után is vállon veregetném magam.

Kénytelen vagyok legalábbis a kézügyességemet, illetve annak hiányát az origami művészete és a köztem dúló makacs ellentét okaként megjelölni, mert a vizualizációs készségemmel nincsenek problémák, ennek néha sajnos a legváratlanabb pillanatokban is képes vagyok tanujelét adni.

Csodálni azonban csodálom, mi több, távolról kedvelem is a műfajt, egy bagócahajtogatást pedig ha úgy adódik, és szépen kérnek, talán be is vállalok.

Felhasznalo bloggerina lelt tavaly nyáron a bangbang hajtogatva díszített origami cuccaira, idén pedig úgy gondoltam, még egyszer rájuk nézek, ki tudja, hajtogatnak-e még azóta is? Jelentem, meg sem álltak, hajtogatnak. Nem is akárhogyan és -miket, a fickóknak készült felsőik például egy baráti sárkányeregetés alkalmával minden bizonnyal megtéveszthetik a gyanútlan, távolról szemlélőt. A szürkére applikált színtobzódásért pedig elismerésem. Ne legyenek egy csírázó férfiembertől sem idegenek azok a  bohókás pinkek, pasztellek.

Forrás: bangbang