Amikor a jelmezek és a tollasok összevonásra kerülnek – már úgy értem, elsősorban bálilag –, hogy betömjék az igényfalon keletkezett rést, annak valami különös, de akár szerethető hibrid lesz az eredménye: a pizsijelmez. Azt ugyan nem tudom, aludni mennyire kényelmes ezekben, bár a kalózkölyök nyilván nem fog kivont karddal, és az aprócska hercegnő is leveszi fejéről a diadémot, amint kopogtat az álommanó, mindenesetre az ötlet több, mint érdekes. Mert én, a megátalkodott illúzióromboló, galád módon elképzeltem, milyen lehet egy tetőtől talpig tündérhercegnőt az éjszaka közepén totál elázós tisztábatétellel megszabadítani tüllszoknyácskás - hogy épp mást ne említsek - viseletétől… most vigyorgok, adott esetben a legkevésbé sem tenném.

Részemről jelmeznek használnám ezeket a cuccokat, pizsi címszó alatt nálam a praktikusabb göncök futnak. Adott esetben otthon rohangászásra is szóba jöhet persze, ha épp úgy érzi a kölök, hogy neki ez kell, nagy ügy, lenyomtunk már teljes délutánokat tündérruhácskákban, szárnyakkal, varázspálcával,  ezen nem múlik a dolog. Altatni viszont igen ritkán – maximum könyörgésre engednék, mert azért nekem sincs kőből a szívem. Vagy mégis?

Forrás: playama