Valamikor 5 évvel ezelőtt két francia nőivarú, Valérie Herbert, divattervező és Virginie de Gemini, hajdanvolt topmodell úgy gondolták, végre könnyen hordható, kényelmes, megfizethető, klassz ruhákat kellene már a gyerkőceikre aggatniuk. Ugye, vagyunk még ezzel így egy páran? Ők viszont, többségünkkel ellentétben, nem csupán sóhajtoztak, áhítoztak, felhajtottak, kutakodtak és bevásároltak, hanem terveztek és alkottak. Szám szerint akkoriban épp 3 sarjat tudhattak magukénak együttesen, innen ered a márkanév is, a TroiZenfantS (trois enfants).

A TroiZenfantS katalógusát nézegetve nekem a "Kék madár" című film ugrott be, az a részlet, ahol a meg nem született gyerekek országában járunk. Hihetetlenül könnyűek, lágyak, légiesek ezek a kelmék, maguk a modellek is, mintha porcelánbabák lennének. Bár pasztell árnyalataik, sőt sötétebbek is vannak – bőséggel – mégis az egész kollekciót áthatja valami hófehér tisztaság, hogy szem nem marad szárazon. No igen, azt hiszem, ez az a bizonyos, a lányaimnak már csíra koruktól sokat emlegetett „franciás elegancica”. Nagyon ott vannak a helyükön a fickóknak szánt darabok is – végre, végre! –, ebben már az én nagyfiamat, a „cicafiút” is el tudnám képzelni.

Úgyhogy én most kicsit délutáni álmodozok. Ki tart velem?

Forrás: TroiZenfantS