Nem, nem felejtettem el magyarul, hanem címnek a márka nevét adtam. Egy japán tervezőnő Amerikából, Aiko Decelles az, aki elköveti ezeket a gyönyörűségeket.  Ám ezeknek a ruháknak nemcsak az a különlegességük, hogy nem mindennapiak, és szépek, és cukik, és kéne-nekem-is.

Az hívta ugyanis életre ezt a márkát, hogy a designer unokahúga kinőtte a legeslegkedvencebb ruháját. Ez adta az ötletet, hogy olyan ruhákat tervezzen, amik együtt nőnek a gyerekkel, és sokféleképpen variálhatók. Ami kisebb korában ruha volt, nagyobb korára tunika lesz, vagy hosszúnadrágból térdnadrág, és így tovább.

Erre a koncepcióra - együtt nő a ruha a gyerekkel - utal a márka neve is, dan dan japánul annyit tesz, hogy lépésről-lépésre. Bevallom, én a lányok ruháival előszeretettel űzöm ezt a sportot, Borcsának és Dorkának is van olyan nadrágja és tunikája, ami régebben hosszú volt, most rövid, de a szabása megengedi, hogy ne kinőttnek nézzen ki, hanem mintha direkt lenne térdnadrág, vagy épp tunika. Úgyhogy én üdvözlöm ezt az ötletet, és ha tehetném, bizony ebből is betáraznék a csajoknak.

Forrás: dan dan