A legnagyobb Vad bőre már születésétől kezdve kétségkívül gyönyörű volt. Talán így utólag az elfogultság is beszél belőlem, tény azonban, hogy védőnő-doktornő csodájára jártak, pelenkakiütés soha nem bántotta, szárazságnak, kipirosodásnak nyomát se láttuk, ráadásul enyhén kreol is a szentem, magamnak sem kívánhatnék problémamentesebb irhát.

Kisebbik lányom születéséig ezért aztán csupán kerek szemmel hallgattam a játszótéri anyukák panaszait az itt hámlik, ott hámlikról, ekcémáról és társairól. Naiv fejjel azt gondoltam, bennünket aztán elkerült ez a gond, mit nekem mindenféle csodakencék és készítmények. Természetesen figyeltem arra, hogy az apró neglizsék mindig 100% pamutból készüljenek, de nem vittem túlzásba az aggódást. Úgy értem, ebben kivételesen nem.

A két középsőmnél aztán megkaptuk az ekcémát (pofátlan sors), némi - szerencsére azért enyhe - allergiával is körítve, csak hogy ne unatkozzunk.

Az Ausztrál Babyjo alapítója, Jo Harvey, már nem úszta meg ilyen könnyen. A bambuszruhák készítésének és forgalmazásának ötletét saját lányának igen korai - alig öt hónapos korban előjött - ekcémája adta. A természetes bambuszból készült pizsamái alsóneműi, bodyjai, harisnyái és rugdalózói saját bevallása szerint is sokat enyhítettek az ekcémás panaszokon.

És mert azóta hivatalból is tudom, hogy manapság már igen sok gyártó kínálatában megtalálhatjuk a biopamutot és a bambusz alapanyagot, az itt következő képek sem rendkívüliségük adták posztom témáját.

Sokkal inkább a személyes érintettség, a tenni akarás okán. Ami előtt mindenképpen le a kalappal.

Forrás: Babyjo